Elsőre lehetetlen dolognak tűnhet, hogy a levegő, amit belélegzünk, tehát egyértelműen gáz halmazállapotú, tud folyadék is lenni… Pedig igen. De hogyan is készül egy pohár levegő?

Vegyünk egy hétköznapokból jól ismert átalakulóművészt: a víz emberi beavatkozás nélkül képes gáz, folyékony és szilárd állapotba is átalakulni: ezeket hívjuk vízgőznek, víznek, jégnek. Csakhogy a levegőre mindig is gázként gondolunk, a természetben csakis ilyen állapotban fordul elő, holott mesterségesen cseppfolyóssá alakítható.

Carl von Linde német mérnöknek sikerült először 1895-ben folyékonnyá alakítania a levegőt egy általa készített berendezéssel. Még ma is a Linde által kidolgozott elv alapján működnek a mai levegő-cseppfolyósító berendezések. A folyamat lényege, hogy a levegőt, ami gyakorlatilag egy gázelegy, a gázrészecskéit egy kompresszorban összenyomják a megfelelő sűrűségűre, majd lehűtik. Ezt a lehűtött, sűrített levegőt hagyják tágulni, ami a tágulástól erősen lehűl, így az végül cseppfolyóssá válik vérfagyasztó -175 °C körüli hőmérsékleten.