1. Egy tipikus érintőképernyős telefon nem képes érzékelni bizonyos anyagokat – mint például a körmöt, a gumit vagy bizonyos szöveteket -, mert hiányoznak belőlük a kapcsolódáshoz szükséges ionok, amelyek az ujjaidban viszont megvannak.

2. Minél gyorsabban halad az ember, annál lassabban telik számára az idő. Amíg a Forma-1-es versenyző köröz a pályán, lassabban öregszik néhány nanoszekundummal, mint te nézőként, amikor a lelátóról vagy otthon a kanapéról követed végig a versenyt. Nagyon kevés időt nyer ezzel – a másodperc csupán néhány milliárdomod részét -, nem a gázpedál nyomása lesz a fiatalság forrása, de kétségtelenül mérhető már ez a kis különbség is.

3. A Szaturnusz lebegne, ha vízbe tennénk. Mivel többnyire gázokból áll, a víznél kisebb sűrűségű, így egy gigantikus úszómedencében strandlabda lehetne, de pár percen belül szét is esne.

4. Gravitáció nélkül a Nap percek alatt felrobbanna. A Nap olyan hatalmas égitest, hogy a gravitációs ereje összenyomja a magját, ami így kellően fel tud melegedni a hidrogén elégetéséhez. A gravitáció és a sugárzás egyensúlya tartja egyben a Napot. Gravitáció nélkül viszont nem lenne erő, ami a helyén tartaná a benne zajló kémiai reakciókat, és egyszerűen kirobbanna önmagából.

5. A szélnek van árnyéka. Habár mindig azt mondjuk, csak érezni tudjuk a szelet, valójában ugyanúgy van árnyéka, akárcsak a tárgyaknak vagy élőlényeknek, csak szabad szemmel nem látható. Ehhez gépen keresztül kell feldolgozni a szélből jövő adatokat.

6. A hang látható. Valahányszor rezgést látsz egy tárgyon, magát a hangot látod.

7. A Marson majdnem háromszor kisebb a súlyod, mint a Földön. A testedet alkotó összes alkotórész fix mennyiségű, és így a tömeged állandó függetlenül attól, melyik égitesten állsz. Más bolygók gravitációja azonban nem azonos a Földével. A tömeged tehát mindenhol ugyanakkora, csak a súlyod lesz más.

8. A Földön található legsűrűbb természetes anyag az ozmium, ami egy átmenetifém. Ha akkora mennyiséget veszünk belőle, mint egy közepes méretű alma, az körülbelül 4 kilót nyomna.

9. A neutroncsillag olyan sűrű égitest, hogy egy teáskanál belőle egyenlő lenne a Föld teljes népességének tömegével.

10. Minden test azonos sebességgel esik le a földre, csak a könnyebb testek leesését a légellenállás lassítja. Ennek oka, hogy a testekre – tömegüktől függetlenül – ugyanakkora gravitációs erő hat, ami ugyanakkora sebességgel húzza őket az adott égitest közepe felé.  Ha olyan helyen végzünk kísérletet, ahol nincs légkör, mint mondjuk a Holdon, ugyanakkor érnek talajt a könnyű és nehéz tárgyak. Ezt a kísérletet David Scott, az Apollo-15 asztronautája 1971-ben elvégezte egy kalapáccsal és egy madártollal: