Az első orvosi szakirodalomban megjelent esettanulmány Kurt Goldstein német neuropszichiátertől származik. 1908-ban jelent meg a cikke egy jobbkezes női pácienséről, aki bal oldalát ért stroke-ja után igen szokatlan jelenséget tapasztalt: a bal karja mintha saját akarattal lett volna felruházva, gyakorlatilag önálló életre kelt és irányításától teljesen független mozdulatokat végzett: megfogott egy tárgyat, amit aztán nem akart letenni, letörölte az arcát vagy megdörzsölte a szemét. Habár ritkán fordult elő, hogy saját útját járta a bal karja, jelentős erőfeszítésébe került visszavenni felette az irányítást, néha a jobb karját is használnia kellett a bal megregulázására.
Gyakran előfordul, hogy az AHS-sel diagnosztizált páciens egyfajta pimaszkodó, rosszindulatú személynek látja a beteg kezét, van, aki nevet is ad neki: volt olyan, aki József babának nevezte el. Egy másik páciens idegen bal karja dohányzáskor egész egyszerűen kivette a szájából a cigarettát, ilyenkor pedig azt mondta, „azt hiszem, ő nem akarja, hogy elszívjam azt a cigarettát”. Elsőre viccesnek is tűnhet, ha látnánk, ahogy akaratlan karja a beteg szájába tömi a süteményt vagy hadakozik vele öltözködés közben. A páciens életét viszont nemcsak megkeseríti az irányíthatatlanul cselekvő végtagja, de akár veszélyessé is válhat gazdája számára: van, akit arcon üt, sőt fojtogat.
Súlyos esetekben mindkét kézre kihat a szindróma, ilyenkor a beteg cselekedeteit külső környezeti elemek irányítják, és nincs ép karja, amit segítségül hívhatna: ha mondjuk meglát a boltban egy sampont, a kezei egyszerűen fogják magukat, veszik a sampont és elkezdik mosni a gazdájuk haját a bolt kellős közepén, a beteg pedig ki van szolgáltatva a karjainak, amiket képtelen irányítani.
Mivel az idegen kéz szindróma agyi károsodásból ered, a tökéletesen egészséges állapot visszaállítása lehetetlen, univerzális gyógymódja nincs. Gyógyszeres kezeléssel kordában tarthatók a tünetek, illetve gyakorlással – vagyis az agy tréningezésével – lehet ismét kapcsolatot teremteni a beteg végtaggal. Súlyos esetekben mozgást korlátozó kesztyűket is alkalmazhatnak a beteg életminőségének javításáért vagy testi épségének védelméért.