LÁMPÁS HAL
Lámpás hal, a vizek szörnye
Az anyatermészet sokszor döbbenetes, egyenesen rémisztő fizimiskát alkot egyes állatoknak, de közülük is az egyik legijesztőbb arcberendezéssel a púpos horgászhal rendelkezik.
Ez a lámpás hal az óceánok trópusi és mérsékelt övi régióiban és néhány tengerben él. Szemtől szemben nemigen találkozhatunk vele, mivel életét többnyire több száz méterrel a vízfelszín alatt éli teljes sötétségben. A hatalmas víznyomáshoz szokott teste képtelen lenne életben maradni egy akváriumban.
A meglepően kecses mozgású ragadozó hal nősténye nemcsak tűéles fogai és nyugtalanító arcvonásai miatt félelmetes jelenség.
A fejéből meredező nyúlvánnyal – aminek a vége olyan, mint egy felkapcsolt lámpácska – a prédájául szolgáló apró élőlényeket tudja magához csalogatni. Ez a lámpa természetesen nem árammal működik: a lámpáshalak családjába tartozó állatok világító baktériumokkal élnek szimbiózisban, valójában ezek az élőlények adják a fényét.
Bizarr szaporodás
Szaporodása is egészen rendkívüli, nem csak a megjelenése. Amíg a nőstény horgászhal egy kisebb labda méretű, hagyományos halként fest, addig ez a hím horgászhalról egyáltalán nem mondható el.
A hím horgászhal csak akkora mint egy toll kupakja, és olyan fejletlen, hogy táplálkozni sem képes egyedül. Egyetlen feladata van, de azt gyorsan ki kell pipálnia: egy nőstény horgászhalat kell találnia.
Amint ez sikerült, jön a bizarrság új szintje: szájszervével rácsatlakozik a nőstény bőrére, majd egy enzim segítségével feloldja a köztük lévő bőrt, és rákapcsolódik asszonya vérkeringésére. Ezzel szó szoros értelemben eggyé válnak.
A holtomiglan-holtodiglan párkapcsolat kölcsönös előnyökkel jár mindkettőjük számára: a nőstény lámpás hal azonnal képes szaporodni, mivel párja folyamatosan ellátja hímivarsejtekkel, miközben az egyedül életképtelen hímet életben tartja hitvese.
A lámpás hal az evolúció egyik pazar megoldása a ritkán lakott élőhelyeken nehezen párt találó állatok fennmaradásáért.
Videó a púpos horgászhalról természetes élőhelyén: