J. Paul Getty amerikai olajmágnás 1942-ben alapított Getty Olaj Vállalat nevű cégével alapozta meg óriási mértékű vagyonát, melynek gazdasági alapja részben a szintén olajból meggazdagodó édesapjától származott. A több nyelven folyékonyan beszélő és sokat olvasott Getty mégis végletekig fösvény természete miatt lett ismert. A házában a vendégeinek fenntartott fizetős telefonon kívül a leghírhedtebb cselekedete az volt, amikor az elrabolt unokájáért nem volt hajlandó kifizetni a váltságdíjat. 1973-ban Rómában rabolták el J. Paul Getty III-t, akiért első körben 17 millió dollárt követeltek. A több százmillió dolláros vagyonnal rendelkező Getty elutasította a fizetést azzal érvelve, hogy van még másik 13 unokája, akik így emberrablók célpontjává válhatnak. A bűnözők látva, hogy a gazdag rokon nem hajlandó fizetni, az elrabolt unoka fülét is elküldték bizonyíték gyanánt. Getty addig-addig makacskodott, hogy az emberrablók már 3 millióval is megelégedtek volna. A nagypapa célja végső soron a spórolás volt: a követelt összegből csak 2,2 millió dollárt volt hajlandó kifizetni, mert ebből még a maximális mértékű adót vissza tudta igényelni. A maradék 800 ezer dollárt kamattal terhelve(!) kölcsönözte oda fiának. Fél év fogság után meggyötörten és megkínozva, de J. Paul Getty III-t szabadon elengedték. Miután megmenekült, felhívta nagyapját, hogy megköszönje neki a segítségét, de Getty nem volt hajlandó beszélni vele. Az unoka az átélt gyötrelmek hatására alkohol- és kábítószerfüggővé vált, végül emberi roncsként halt meg 2011-ben.