SZIÁMI IKREK
-
- Sziámi ikrek: Chang és Eng, a Sziámban született ikerpár családjaikkal
A hétköznapi életben sziámi ikreknek, a tudományban kettős torzoknak nevezik azokat az egypetéjű ikreket, akik még az embrionális fejlődés szakaszában nem váltak ketté – ez a terhesség 15. napjáig kellett volna megtörténnie -, így közös szervekkel, testrészekkel jöttek a világra. Igen ritka jelenségről van szó, becslések szerint átlagosan több mint 100.000 születésre jut egy ilyen speciális rendellenesség, az így születettek pedig mindössze egyharmada éli túl az első 24 órát. Sok sziámi iker azonban – különös állapotuk ellenére – akár évtizedeket is leélnek. Az egyik legtovább élt ilyen testvérpár épp azok, akikről ezt az állapotot elnevezték.
1811-ben Thaiföldön, akkori nevén Sziámban jött a világra Chang és Eng. Előbbi keresztneve jobbot, utóbbi balt jelent. Édesanyjuk később úgy nyilatkozott, nem volt nehezebb megszülnie különleges ikreit, mint a többi gyermekét: a kínai felmenőkkel rendelkező testvérpárt ugyanis a mellkasuknál lévő porcszalag kötötte össze. A haláluk után elvégzett boncolás során derült ki, hogy ezen keresztül a májaik összeköttetésben álltak, de egyébként egyetlen szerven sem osztoztak.
Nem mindennapi megjelenésük miatt hamarosan vásári látványosság lett belőlük. Ezt kihasználva egy skót kereskedő „kibérelte” őket anyjuktól, elhagyták Sziámot, majd Európában és Amerikában turnékon szórakoztatták a nagyérdeműt. Amíg a legtöbbeket kihasználták, a fivérek nagykorúvá válásuk után önállósodtak, maguk szervezték meg az útjaikat, amikből megszerezték vagyonukat. Letelepedtek Amerikában, felvették az angolosan csengő Bunker vezetéknevet, és meg is házasodtak: ráadásul egy testvérpárt, Adelaide és Sarah Yatest vették feleségül. Kettejüknek összesen 21 gyermeke született (egyik sem lett iker). Egy ideig egy háztartásban éltek, de a feleségeik gyakori veszekedései miatt kénytelenek voltak külön költözni: az egymástól elszakadni képtelen Chang és Eng kompromisszumos megoldásként három napot az egyik, három napot a másik asszonynál töltött.
Az amerikai polgárháborúban elvesztették vagyonuk jelentős részét, ezért 1869-ben ismét európai turnéra kellett utazniuk. Néhány évvel ezután, a nehezebb természetű, alkoholproblémákkal küzdő Chang a hideg időben tüdőgyulladást kapott, majd 1874. január 14-én meghalt. Alig pár órával később Eng fivére után halt. 62 évet éltek.
Életükben az orvosok még nem vállalkoztak a Bunker-ikrek szétválasztására technikai és tudásbeli felkészületlenségük miatt, emellett édesanyjuk sem engedte, hogy fiai életét egy kockázatos műtéttel veszélyeztessék. Az orvosok ma már úgy nyilatkoznak, hogy a mai eljárásokkal könnyűszerrel szétválaszthatók lettek volna. Születésük helyén szobor őrzi emléküket.