KÍVÁNCSI VAGYOK! sorozat 33. rész:

Top 10 észbontó történelmi tény

1. KÖZLEKEDJÜNK BIZTONSÁGOSAN!

Az első jelzőlámpát 1868-ban Londonban helyezték üzembe. Akkoriban még nem autókat, hanem hintókat és lovasfogatokat irányított. Fényét pedig nem elektromos lámpa adta, hanem kis gázlángok, amelyek az üveg mögött égtek. Nem is volt veszélytelen: az első közlekedési lámpák fel is robbantak.
 
2. DRÁGA ZSEPI
Zsebkendőt már az ókorban is használtak. Kezdetben még ruhaanyagból készültek, ám ezek olyan drágák voltak, hogy az emberek sajnálták belefújni az orrukat. A középkorban az előkelő hölgyek értékes zsebkendőkkel legyezgették magukat, az udvarló pedig, aki meg akarta nyerni egy nemes hölgy szívét, drágakövekkel kirakott csipkés műremeket ajándékozott választottjának. Elhagyni vagy elszakítani nem volt olcsó mulatság, egy ilyen zsebkendő annyiba kerülhetett, mint egy komplett parasztbirtok.
 
3. HALÁLOS PAPÍROK
A lengyel származású francia fizikus és kémikus, a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie a radioaktivitás úttörő kutatója volt. 66 éves korában bekövetkezett halálát minden bizonnyal a munkája során elszenvedett, hosszú évekig tartó sugárterhelés okozta. Írásait – a munka és magán jellegűeket is – egy ólommal kibélelt dobozban tartják veszélyes radioaktív sugárzásuk miatt, amiket csak védőruhában lehet megtekinteni.
 
4. KÓD: SEGÍTSÉG!
Az SOS morzekódot, mint a segítségkérés egyetemes jelét 1906-ban Berlinben fogadták el egy konferencián, és hivatalosan két évvel később kezdték el használni. Mivel ez az egyetlen hárombetűs kód, amely 9 jelből (…—…) áll a Morze-ábécében, ezt a legnehezebb összekeverni más üzenetekkel, ezért veszély esetén egyértelműen dekódolható. Ám mivel a Titanic 1912. április 14-én történt katasztrófájának idején se volt teljesen egységes a rendszer az évekkel korábban meghozott döntés ellenére sem, a jéghegynek ütközött, süllyedő hajó távírásza először a régi CQD jelet ismételgette, és csak később kezdte ezt az SOS-jellel váltogatni. Értékes percek teltek el, mire a közelben lévő hajók megfejtették a hullámsírjába tartó óceánjáróról érkező segélykéréseket.
 
5. MACSKÁSOK
Az ókori egyiptomiak rendkívüli módon szerették és tisztelték a macskákat. Csodálták természetfelettinek hitt tulajdonságaikat, mint a halk járást vagy az éjjellátás képességét, amik később közrejátszottak abban, hogy szent állattá váljanak. Ha pedig egy családnak elpusztult a macskája, a gyász jeleként minden családtag leborotválta a szemöldökét.
 
6. NE FÉLJ TŐLE, HISZ KICSI!
A francia császár és hadvezér, Bonaparte Napóleon a híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem volt alacsony. Kis híján 170 cm magas volt, még magasabb is, mint az akkori átlag. Valószínűleg az angol propaganda igyekezett ezzel a lódítással növelni a katonái bátorságát a franciák elleni ütközetekben. Persze nem volt nehéz elhinni a kis növésű hadvezérről szóló mendemondákat, ha az illetőt nála egy-két fejjel magasabb testőrök veszik körül.
 
7. A SZŐRTELEN A MODERN
Nagy Péter orosz cár 300 évvel ezelőtti uralkodása idején arra törekedett, hogy minél modernebbé tegye Oroszországot. Álnéven Európa több országába utazott szélesíteni a látókörét. Az új ismeretekkel felvértezve tért vissza, és azon volt, hogy a nyugati életstílust bevezesse: többek között elrendelte, hogy a férfiak vágassák le a szakállukat. Aki erre nem volt hajlandó, annak szakálladót kellett fizetnie.
 
8. A MÚLT VELÜNK MARADT
Az 1944. június 6-i normandiai partraszállás a II. világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, amelynek révén a szövetséges csapatok hídfőállásokat foglaltak el a Német Birodalom által megszállt Franciaországban. Csak ezen a napon körülbelül 15-20 ezer ember vesztette életét a tűzharcokban. Ma Normandia egyes részein a tengerparti homok 4-5 százaléka a partraszállásból maradt töltény és repeszdarab.
 
9. JÓ ÉTVÁGYAT!
Az ókorban számos szakácskönyv volt forgalomban, de csak egyetlen egy maradt ránk, az is egy 9. században készült másolat. Az ókori római szakácskönyv latin nyelvű, írójaként Apicius nevét tüntették fel. Egyik-másik étel ma már furcsának tűnhet, de hát ízlések és pofonok változhatnak pár ezer év alatt… Íme az ókori virsli receptje: “Zúzz össze tojást és agyvelőt, fenyőmagot, borsot, garumot [tengeri herkentyűkből készített pikáns mártás – a szerk.] és egy kevés bordamagot. Töltsd kolbászbélbe. Főzd meg. Később süsd ki, és tálald.”
 
10. GÉP-EMBER?!
Az első sakkozógépet a magyar tudós, Kempelen Farkas alkotta meg 1770-ben. A gép egy keleti ruhába öltözött, sakktábla mellett ülő embert utánzott, és a “Török” becenevet kapta. Akkoriban azt hitték az emberek, hogy a gép tényleg képes egyedül sakkozni, de ez csak szemfényvesztés volt: ma már tudjuk, hogy egy embernek kellett bebújni a gépbe, és ő sakkozott valójában.

Ha tetszett a cikk, lájkolhatod vagy megoszthatod a Facebookon!

Olvasd el a többi részt is, ha Kíváncsi vagy, …

… miért a legnehezebb nyelvek egyike a magyar?

… miért dolgoznak rajzolók az amerikai tárgyalótermekben?

… mikor készítették az első fotókat egy földkeltéről?