„Au Clair de la Lune / Mon ami Pierrot” vagyis „A holdfényben / Pierrot barátom”

A videóban hallható, kezdetben alig kivehetően recsegő-ropogó, majd fokozatosan feljavított ének az Au Clair de la Lune című 18. századi francia népdal első sorai. A felvétel hihetetlenül nagy történelmi és zenei kincs: ez a világ legelső emberi hangját rögzítő hangfelvétele. A felvétel ideje: 1860. április 9.

Mielőtt az amerikai Thomas Edison 1877-ben feltalálta, majd egy évvel később szabadalmaztatta találmányát, a hangokat rögzíteni és lejátszani is képes fonográfot, azelőtt már 20 évvel egy francia nyomdász, Édouard-Léon Scott de Martinville szabadalmaztatta saját hangfelvevő szerkezetét. Ez az úgynevezett fonautográf volt az első eszköz, amely hangokat rögzített, de visszajátszani azokat nem tudta. Egy beépített karcolótű írta a fekete füsttel bevont papírtekercsekre a tölcsérbe érkező hangok rezgéseit, ez volt a fonautogram. Scott naplójából kiderült, hogy találmányával nem a hangok visszajátszása, hanem a visszaolvasása(!) volt a célja: az emberi beszédet gyakorlatilag lekottázta a gép, amiből visszafejthető volt a szöveg. Elsősorban a jegyzőkönyvíróknak akart ezzel segíteni, hogy egyszerűbben és gyorsabban készíthessenek szövegkivonatot az elhangzott beszédekről, előadásokról.

A naplóból az is kiderült, hogy rosszul esett neki látni Edison találmányának sikerességét, miközben a fonautográfja sokkal korábban képes volt a hangrögzítésre. Minden bizonnyal sokat emelt a fonográf népszerűségén, hogy visszahallgatható volt a felvett anyag, ami sokkal varázslatosabb, élményszerűbb volt a laikusoknak is, miközben a fonautográf „csak” vonalakat írt egy papírra. 2008-ban a kaliforniai Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársainak sikerült számítógép segítségével beolvasni és visszajátszani a több mint 160 évvel ezelőtt rögzített felvételt, amelyet ennyi év távlatából hallani igazán hátborzongató élmény.