KIMÉRA

Kiméra a mitológiában

A görög mitológia nőstény szörnyetege az oroszlánfejű, kígyófarkú és vadkecske testű Khimaira. Úgy tartották régen, hogy Kiméra, e háromfejű tűzokádó fenevad megjelenése szörnyű szerencsétlenségeket hoz.

A görög mitológiai alak, Bellerophontész ölte meg Kimérát. Ezt a jelenetet az ókori művészetben gyakran ábrázolták.

Bellerophon megöli Kimérát (római mozaik)
Bellerophon megöli Kimérát (római mozaik, 2-3. század)

Később a kiméra szót a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére kezdték használni.

Kiméra a biológiában

Manapság azonban már nem csak a képzelet szüleményei e „teremtmények”. A mitológiai szörny ihlette nevet használjuk azokra az egyedekre, amelyekben két vagy több egyedtől származó genetikai sejtek vannak jelen, miközben ezek a sejtek megtartják a saját genetikai jellegüket, a gazdaszervezet azokat nem írja felül, nem változtatja meg.

Léteznek állat-ember és ember-ember kimérák.

Állat-ember kiméra

Állat-ember kimérák akkor jönnek létre, amikor egy állat sejtjei a tudományos állatkísérleteken kívül (pl. gyógyszerkutatás, idegtudomány) keverednek emberiekkel. Mint amikor egy állati szervrészt – általában sertésszívbillentyűt – operálnak egy betegbe. A páciens a donor sertés sejtjeit is megkapja a szívbillentyűvel együtt, így kimérává válik a beültetés pillanatától.

Állat-ember kimérákat (tágabb értelemben emberi sejteket és géneket tartalmazó állatokat) már számos tudományterületen használnak, az idegtudományoktól kezdve a reprodukciós biológián át az immunológiáig. A kimérákat olyan emberi biológiai funkciók és betegségek tanulmányozására használják, amelyeket sejtkultúrában vagy számítógépes szimulációkkal nem lehet pontosan modellezni. Akkor is őket használják, ha az emberkísérletek nem lehetségesek vagy etikai szempontból problematikusak.

Az állat-ember kimérák felhasználására példaként említhetők az emberi génekkel rendelkező egerek (úgynevezett modellállatok). Őket különböző betegségek, például idegrendszeri rendellenességek, csontritkulás, szívbetegségek és rák tanulmányozására használnak, valamint az emberi génekkel rendelkező kecskék, amelyeket emberi fehérjék (antitrombin) előállítására használnak a véralvadási rendellenességek kezelésére. 

Emberi tumorszövetet ültetnek át egerekbe rosszindulatú daganatok tanulmányozására, valamint új gyógyszerek és kezelések kifejlesztésére. Emberi őssejteket fecskendeznek egerekbe, hogy tanulmányozzák az emberi agy károsodás utáni regenerációs képességét. Az olyan betegségek, mint a HIV és a hepatitis tanulmányozására olyan egereket használnak, amelyek immunrendszerét emberi sejtekkel helyettesítették.

Kiméra egér utódaival
Kiméra egér utódaival

Ember-ember kiméra

Ember-ember kimérákká válnak a vérátömlesztésen, szervátültetéseken átesett betegek, akik egy másik ember sejtjeit kapják meg a vérrel és a szervekkel együtt. 

A csontvelő-átültetés során például a donor sejtjei termelnek vérsejteket, így az egész vérrendszer a gazdaszervezettől eltérő genetikai információval rendelkezik.

Sőt a gyermeket váró édesanyák is kimérává válnak, mivel a terhesség során a méhlepény véredényein keresztül a gyermek sejtjei belekerülnek az anya szervezetébe.

Növény-növény kiméra

Az oltványkimérák széles körben elterjedtek a növényvilágban, és az emberi beavatkozás révén még gyakoribbá váltak. Az oltott vad alanyok az oltott faj tulajdonságai szerint kezdenek működni. Szélsőséges esetben egy szilvafa képes őszibarackot termelni.

Már ez a példa is mutatja, hogy kimérákat nem csak a szaporodás érdekében lehet létrehozni, hanem a fejlődés nagyon késői szakaszában is.

Hibrid vagy kiméra?

A kimérák különböznek a hibridektől. Egyrészt a kimérák genetikailag „mozaikos” szervezeteket hoznak létre azáltal, hogy az egyik faj sejtjeit egy másik faj sejtjeivel cserélik ki. A kiméra sejtjei tehát két különböző génnel rendelkeznek. 

Ezzel szemben a hibridek két különböző fajhoz tartozó szülőktől származó egyedek, amelyek két faj hím és nőstény ivarsejtjeinek egyesüléséből származnak.

Etikai és jogi problémák

A legendáknak és a horrorfilmeknek köszönhetően az ember-állat kimérákról kialakult kép inkább ijesztő, félelmet keltő. Sok ember fejében a kiméra szó emberi fejű szörnyek, majmok és kutyák, vagy emberi aggyal rendelkező szörnyszülöttek képét idézi fel.

Emiatt sokan elítélik az ember-állat kiméra kísérleteket, annak ellenére, hogy megfelelő ellenőrzés mellett nagyon hasznosak lehetnek az orvostudomány számára.

A biológiai kimérák létrehozásáról a kezdetektől fogva élénk viták zajlanak. Bár senki sem kérdőjelezi meg egy ilyen eljárás létjogosultságát, a mai kifinomult biotechnológiai eljárások lehetővé tették a rendkívül speciális kimérák létrehozását.

Néhány évvel ezelőtt például japán kutatók kizárólag egérsejtek felhasználásával létrehoztak egy működő hasnyálmiriggyel rendelkező egeret. Így hamarosan lehetőség lesz arra, hogy például emberi idegsejtekből „létrehozzanak” egy majmot emberi agyvelővel.

Vajon ezek a majmok úgy gondolkodhatnak, mint az emberek? Bár ez hasznos lenne az orvosi kutatás számára, etikailag elfogadhatatlan, ijesztő kilátás.

A genetikai és őssejt-technológia olyannyira előrehaladott, hogy a közeljövőben lehetséges lesz ilyen összetett embereket és állatokat létrehozni.

Különösen fontos, hogy három területen szigorú szabályozást vezessenek be, és megtiltsák az emberi sejtek és gének állatokba történő átültetését. Ezek a következők:

  • az állati agyak olyan módosítása, amely emberihez hasonló agyi funkciókat eredményezhet;
  • olyan kísérletek, amelyek emberi petesejtek vagy emberi spermiumok állatokkal való megtermékenyítéséhez vezethetnek;
  • olyan módosítások állatokban, amelyek emberi tulajdonságok, például arcvonások, bőr- és beszédminták kialakulásához vezethetnek.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük