Világtájoló

A görög mitológia nőstény szörnyetege az oroszlánfejű, kígyófarkú és vadkecske testű Khimaira. Úgy tartották régen, hogy e háromfejű tűzokádó fenevad megjelenése szörnyű szerencsétlenségeket hoz. Később a kiméra szót a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére kezdték használni.

Manapság azonban már nem csak a képzelet szüleményei e „teremtmények”: a mitológiai szörny ihlette nevet használjuk azokra az egyedekre, amelyekben két vagy több egyedtől származó genetikai sejtek vannak jelen. Ez azt jelenti, hogy egy másik vagy akár több élőlény genetikai anyaga is bekerül egy adott egyedbe, ráadásul nem is kell feltétlenül egy fajhoz tartozniuk. Kimérák szép számmal vannak az emberek között is: lehet, hogy Te is az vagy.

Már régóta léteznek állat-ember és ember-ember kimérák. Egy állat sejtjei a tudományos állatkísérleteken kívül (pl. gyógyszerkutatás, idegtudomány) akkor keverednek emberiekkel, amikor egy állati szervrészt – általában sertésszívbillentyűt – operálnak egy betegbe. A páciens a donor sertés sejtjeit is megkapja a szívbillentyűvel együtt, így kimérává válik a beültetés pillanatától. Ember-ember kimérák is „születnek” a kórházakban: vérátömlesztésen, szervátültetéseken átesett betegek egy másik ember sejtjeit kapják meg a vérrel és a szervekkel együtt. Sőt a gyermeket váró édesanyák is kimérákká lesznek, mivel a terhesség során a méhlepény véredényein keresztül a gyermek sejtjei belekerülnek az édesanyjuk szervezetébe.

A kimérák életük végéig hordozzák a donor sejtjeit eredeti formájukban, mivel a gazdaszervezet azokat nem írja felül, nem változtatja meg. A genetikai sokszínűség újabb értelmezést nyer e mesterséges biológiai kapcsolatok létrejöttével.