Idegen kéz szindróma
Felvenni egy poharat az asztalról vagy újságot lapozni mindennapos és teljesen természetes cselekvés, oda se figyelünk már a mozdulatainkra, mindent rutinból csinál a testünk. De mi van akkor, ha valami okból ez a tökéletesen összerakott gépezet rosszul kezd működni, és a kar vagy ritkább esetben a láb az őt hordozó test ellen fordul? Ez elsőre abszurdnak és hihetetlennek tűnik, mégis egy létező, ritka betegség tünete: angolul ez az Alien hand syndrome (AHS) vagyis az idegen kéz szindróma.
A megdöbbentő és igen ritka jelenséget egy agyi rendellenesség okozza: amikor a jobb és a bal agyfélteke legfontosabb összekötő szerve, a kéregtest megsérül – baleset, stroke vagy épp műtét során (súlyos epilepszia esetén használták gyógymódként a kéregtest elvágását) -, ennek következtében a két félteke együttműködésében zavar keletkezik. Ennek a zavarnak a kellemetlen, sőt életet megkeserítő következménye a végtagok feletti kontroll részleges elvesztése.
-
- Idegen kéz szindróma: Kurt Goldstein (1878 – 1965) német neurológus és pszichiáter
Az első orvosi szakirodalomban megjelent esettanulmány Kurt Goldstein német neuropszichiátertől származik. 1908-ban jelent meg a cikke egy jobbkezes női pácienséről, aki bal oldalát ért stroke-ja után igen szokatlan jelenséget tapasztalt: a bal karja mintha saját akarattal lett volna felruházva, gyakorlatilag önálló életre kelt és irányításától teljesen független mozdulatokat végzett: megfogott egy tárgyat, amit aztán nem akart letenni, letörölte az arcát vagy megdörzsölte a szemét. Habár ritkán fordult elő, hogy saját útját járta a bal karja, jelentős erőfeszítésébe került visszavenni felette az irányítást, néha a jobb karját is használnia kellett a bal megregulázására.
Gyakran előfordul, hogy az AHS-sel diagnosztizált páciens egyfajta pimaszkodó, rosszindulatú személynek látja a beteg kezét, van, aki nevet is ad neki: volt olyan, aki József babának nevezte el. Egy másik páciens idegen bal karja dohányzáskor egész egyszerűen kivette a szájából a cigarettát, ilyenkor pedig azt mondta, „azt hiszem, ő nem akarja, hogy elszívjam azt a cigarettát”. Elsőre viccesnek is tűnhet, ha látnánk, ahogy akaratlan karja a beteg szájába tömi a süteményt vagy hadakozik vele öltözködés közben. A páciens életét viszont nemcsak megkeseríti az irányíthatatlanul cselekvő végtagja, de akár veszélyessé is válhat gazdája számára: van, akit arcon üt, sőt fojtogat.
Súlyos esetekben mindkét kézre kihat a szindróma, ilyenkor a beteg cselekedeteit külső környezeti elemek irányítják, és nincs ép karja, amit segítségül hívhatna: ha mondjuk meglát a boltban egy sampont, a kezei egyszerűen fogják magukat, veszik a sampont és elkezdik mosni a gazdájuk haját a bolt kellős közepén, a beteg pedig ki van szolgáltatva a karjainak, amiket képtelen irányítani.
Mivel az idegen kéz szindróma agyi károsodásból ered, a tökéletesen egészséges állapot visszaállítása lehetetlen, univerzális gyógymódja nincs. Gyógyszeres kezeléssel kordában tarthatók a tünetek, illetve gyakorlással – vagyis az agy tréningezésével – lehet ismét kapcsolatot teremteni a beteg végtaggal. Súlyos esetekben mozgást korlátozó kesztyűket is alkalmazhatnak a beteg életminőségének javításáért vagy testi épségének védelméért.
-
- Idegen kéz szindróma: Peter Sellers mint Dr. Strangelove
Az AHS legismertebb filmes ábrázolása a híres rendező, Stanley Kubrick 1964-es Dr. Strangelove című alkotásában látható, melyben a brit komikus Peter Sellers játssza a tudós Dr. Strangelove-ot, valódi nevén Dr. Merkwürdigliebe-t, aki a második világháború után az Egyesült Államokba emigrált. Bár megpróbálja magát amerikainak mutatni, náci érzéseit nehezen tudja elnyomni: jobb keze önálló életet él, ami ösztönösen karlendítéseket próbál csinálni, miközben gazdája minden erejével azon van, hogy féken tartsa náci érzetű komisz végtagját. Sellers nagyszerű alakításában jól megfigyelhető az idegen kéz szindrómának abszurd és mindennapokat megkeserítő mivolta.